Emésztés, stressz – jóga és táplálkozás 3/1. rész

(Irodalom: Giulia Enders – Bélügyek, Sivananda Yoga Vedanta Centre – Jóga, az elme és test harmóniája, sivananda.hu)

Emésztésünk megértése
Az emésztésünk egy nagyon összetett folyamat, és biztosan mindannyian érezzük, hogy a stresszhatások és emésztésünk közvetlen kapcsolatban állnak. Ebben a három részes cikksorozatban szeretném röviden bemutatni magát az emésztő rendszert, az agy és a bél kapcsolatát, a stressz és a megfelelő emésztés összefüggéseit, illetve a jógikus táplálkozás alapelveit.

Szájüreg: Az emésztés a szájban kezdődik. Nyálunk ide négy kicsi ponton áramlik be, két ponton folyamatosan, két ponton, pedig többnyire csak evés közben. (Érdekesség: éjszaka nagyon kevés nyálat termelünk, ami azért jó hír, mert különben minden reggel ágyneműt kellene húznunk, ám emiatt fordul elő, hogy a szárazság miatt, sokan minden reggel enyhe torokfájással ébrednek.) Szájüregünk egy nagyon érzékeny, és telistele van idegvégződésekkel. Emiatt fontos, hogy a szervezetünk termeli a nyálban található Opiorfint, mely a szájüreg saját fájdalomcsillapítója. Egy kis seb a szánkban enélkül az anyag nélkül komoly fájdalmat okozna. (Érdekesség: mivel evés közben több nyálunk termelődik, ezért fordulhat elő, hogy betegség esetén torokfájásunk kevésbé intenzív evés után.) Nyálunk a fájdalom mellett a túl sok baktériumtól is véd minket a mucinok által. A mucinok képeznek védőburkot fogaink, szájüregünk és ínyünk körül. A baktériumok ebben a védőhálóban fennakadnak, és a nyál más antibakteriális hatású anyagai elpusztítják őket. Mivel éjjel kevesebb nyál termelődik a reggeli fogmosás szerepe felértékelődik. A mucinok persze nem védenek meg minden baktériumtól, különben elpusztítanák a szánk saját élőflóráját.
A szájüreget követően a Waldeyer – zónában (ami egy immun gyűrű) találjuk a mandulákat, nyelv dudorokat.
Nyelőcső: A nyelőcső (ebben körülbelül 5-10 mp-et tölt a falat) körülbelül 2 cm vastagságú, és oldalról csatlakozik gyomrunkhoz. Benne a falat egy mexikói hullámban halad lefelé. Kitágul, majd ha elhaladt egy területen a falat össze is zárul. Ezt végre tudjuk hajtani, akár fejen állva is. (Propulzív perisztaltika.) A nyelőcső felső része harántcsíkolt izom, emiatt ennek az első résznek tudatában vagyunk. Az alsó rész simaizommal borított, ez az automatikus fele. Már a nyelőcsőben eldől, hogy az emésztés közben a tudatos perifériás, és a reflexes autonóm idegrendszernek együtt kell működnie.
Gyomor: Annak, hogy a nyelőcső a gyomorhoz oldalról csatlakozik, azért is van jelentősége, mert járás közben a gyomron lévő nyomás megduplázódik, ha nevetünk vagy köhögünk, akkor a sokszorosára nő, emiatt nem lenne előnyös, ha a gyomorszáj a gyomor felső részén alakult volna ki, ez a nyomás könnyen visszahajtaná a nyelőcsőbe az elfogyasztott élelmet teljesen egészséges körülmények között is. Az étel a gyomorban körülbelül 2 órát tölt. Az egyszerű szénhidrátok gyorsabban távoznak, megemelve ezzel a vércukor szintet, a fehérjék és a zsír egy kicsit hosszabb idő alatt ürül ki.
Vékonybél: Gyomrunk a vékonybélben folytatódik, amely 3-6 méter hosszú, és tartja a kapcsolatot a májjal/epehólyaggal, és a hasnyálmiriggyel. Felülete redős, ezért nincs szükségünk belőle háromszor ennyire. Itt dől el, hogy érzékenyek vagyunk-e például a laktózra, vagy milyen ételallergiánk van. Az ételek elsődleges feldolgozása is itt történik. A májban termelt, és az epehólyagban tárlt epe, valamint a hasnyálmirigyből érkező enzimek segítségével feldolgozzuk a fehérje zsír és szénhidrát darabokat. A munkafolyamat ezen szakaszából szervezetünk máris energiához jut, amely a különböző szerveinkben hasznosul. Az energia előállítása hőt termel, ennek mellékterméke a folyamatos 36-37 fokos test hőmérsékletünk.
Vastagbél: A teljesség igénye nélkül haladva tovább, elérkezünk a vakbélhez, amelynek majdnem teljes felülete immunszövetekből áll, és a bélflórához szükséges jó baktériumok széles tárháza várja benne, hogy egy esetleges vastagbél flóra károsodás esetén innen kiindulva újra feltöltse a belet. (Bollinger és Parker). Vastagbelünk minden maradékot, ami oda érkezik igyekszik megemészteni az utolsó szemig. Körülbelül 16 óra alatt fésüli át, hogy mik azok a maradékok, amik a munkája híján elvesznének: zsírsavak, K és B12 vitamin, tiamin, riboflavin, stb. Itt zajlik a víz és só háztartásunk szabályozása. Vastagbelünknek három szakasza van, székletürítéskor általában (és egészséges esetben) csak az utolsó, harmadik szakasza ürül.

Következő részben: Agy – bél ingerküszöb, a stressz leképeződése emésztőrendszerünkben