Emésztés, stressz – jóga és táplálkozás 3/3. rész

Jóga és táplákozás – áhinszá és szantósa

(Irodalom: Giulia Enders – Bélügyek, Sivananda Yoga Vedanta Centre – Jóga, az elme és test harmóniája, sivananda.hu)

Állandóan külső ingerek bombáznak minket, és ez meghatározza egész étrendünket. Az ételből, amit megeszünk, a levegőből, amelyet belélegzünk, azon dolgokból, amiket látunk, érzünk, hallunk és megérintünk, épül fel külső környezetünk, és ez nagy mértékben befolyásolja és formálja belső világunkat is. Az vagy, amit megeszel, a szó szoros értelmében, mivel testünk és elménk is a táplálékból épül fel. Ahhoz, hogy az élet célját elérjük, hogy a boldogságot és tökéletességet megleljük, békés, összpontosított elmére van szükségünk. Az elme feletti uralmat megszerezni rendkívül nehéz feladat, mivel valójában inkább a fizikai test uralja az elmét. Ezért tanácsos először fizikai testünket megedzeni és uralmat szerezni felette, s ezek után az elmét már könnyű lesz megzabolázni. Ebben a folyamatban az étrendnek nagyon fontos szerepe van.” (Szvámi Vishnu-dévánanda)

A jógikus táplálkozás lakto-vegetáriánus: zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, magvakat és tejtermékeket tartalmaz. Lehetőség szerint sok nyers fogást fogyaszt a jógi, hiszen a főzés, feldolgozás által az étel veszít tápanyag tartalmából.

A szattvikus étel: fenntartja a test energia szintjét, fárasztó, megterhelő időszak esetén biztosítja az energia utánpótlását. Megnyugtatólag hat az elmére, támogatja a meditációra való képességet, és hozzásegít bennünket ahhoz, hogy békésen reagáljunk a külvilág történéseire.

Zöldségek: egyéni igényekhez igazodva, de minél több zöldéget érdemes fogyasztani magas ásványi anyag, rost és vitamin tartalmuk miatt. Lehetőség szerint nyersen, vagy csak rövid ideig párolva, úgy válogatva, hogy legyen köztük magvas, hüvelyes, gyökerek és gumós termések is. Zöldségeket nagyon változatosan kell fogyasztani, hiszen az egyik legfontosabb forrása az aminosavaknak, melyeket a nem vegetáriánus gyakorló húsfogyasztással pótol többnyire.

Gyümölcsök: A zöldségek és gyümölcsök jó részének lúgosító hatása van. A zöldségek mellett a gyümölcsök is vitamin és ásványi anyag tartalmuk miatt kihagyhatatlanok, és a szénhidrát bevitel legkevésbé egészségkárosító hatású variációja. Minél rostosabb egy gyümölcs, annál kevésbé kell aggódnunk fruktóz tartalma miatt májunkra, és keringésünkre való tekintettel. A finomított cukrokat azonban kerüljük, a feldolgozott élelmiszer nem képezi részét a jógikus táplálkozásnak. Az édesítést lehetőség szerint kerüljük, bár indiában a jógikus táplálkozás részét képezik a juhar, rizs és almaszirup, vagy a méz.

Gabonák: jógikus étrended összeállításakor, amikor a gabonafélék beiktatását tervezed, gondolkodj minél több rostban, zabkásában, és teljes kiőrlésű ételekben. Segítik az emésztést, pozitív a bélrendszerre gyakorolt hatásuk (fiziológiás közegben).

Magvak: „Fontos fehérje tartalmú táplálékok. A fehérjék a szervezet építőkövei. Az egészséges vegetáriánus étrend nyitja az ételek megfelelő kombinációja oly módon, hogy tartalmazza mindazokat az aminosavakat, melyek a fehérjék előállításához szükségesek.”

Tejtermékek: tejterméket mértékkel fogyaszt a jógi, és forrását érdemes jól megválasztani. Tartsd szemmel az ahinszá (nem ártás) elvét, és válassz olyan gazdaságot, ahol az állatjólétre odafigyelnek, nem kezelik antibiotikumokkal és hormonokkal az állományt.

A stresszmentes, beleket kímélő táplálkozás nem megvalósítható abban az esetben, ha a bevitt táplálék kortizol vagy egyéb stressz hatására felszabadult hormont tartalmaz. A jógik gyakran emlegetik „az vagy, amit megeszel”, ami biológiailag abszolút igaz abban az esetben, ha arra gondolunk, hogy a húsfogyasztással bevisszük szervezetünkbe az állattartás, az állatok vágása során felszabadult magas mennyiségű stresszhormont, illetve azokat az anyagokat, amiket az állatok nevelése során fontosnak tartottak felhasználni.

Ha jógázom, ne egyek húst? A húsfogyasztással kapcsolatos legfontosabb alapelv a nem ártás elve. Az áhinszá a jógira is alkalmazandó. A jóga a személyes belső egyensúly fenntartását tartja szem előtt, és amennyiben ehhez a hús fogyasztása szükséges (legyengült szervezet) abban az esetben nem kerülendő szigorúan.

Óvjuk fizikai testünket (emésztő rendszerünket) és mentális egészségünket. Arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb stresszhelyzetet állítsunk elő magunknak. Ne kelljen izgulnunk a határidők miatt, ne kelljen gyorsan anélkül élnünk, hogy megtapasztalhatnánk, elmélyedhetnénk abban, amit csinálunk adott pillanatban. Törekedjünk arra, hogy amivel foglalkozunk, arra maximálisan oda tudjunk figyelni, legyen az a hivatásunk, a hobbink, vagy az étkezés. Kerüljük a televízió, vagy egyéb készülékek használatát szociális tevékenységek alkalmával, és amikor étkezünk figyeljünk oda arra, amit megeszünk. A stressz egy része nem más, mint a folyamatos harc azzal a tulajdonságunkkal, hogy a múltban élünk és a jövőt tervezzük. Alkalmazzuk a szantósa elvét, mely a boldogság és megelégedettség elve. Gondoljunk csak bele, mi feszültségtől tudnánk megkímélni magunkat, ha alapvetően elégedettek tudnánk lenni azzal amink van, úgy, ahogy van.

Fogadjatok szeretettel egy általam összeállított emésztést segítő, és elmét elcsendesítő gyakorlatsort. A képeken lévő ászanák kivitelezésével, vagy a cikksorozattal kapcsolatos kérdéseitekkel is keressetek bátran!

Szeretettel,

Szandra